GYÓGYNÖVÉNYEK, GYÓGYTEÁK

Aki kicsit is érdeklődik a természetes gyógymódok iránt, tudja, hogy a gyógynövények ismerete, felhasználása évezredekre vezethető vissza. Az ősidőkben tapasztalatok alapján alkalmazták a növények jótékony hatását gyógyítás céljára.

Az idők során összegyűjtött tapasztalatok nemzedékeken keresztül öröklődtek tovább. Egyes kultúrákban ez a tudás mindig szem előtt volt, és a mindennapi élet részét képezte, míg máshol – leginkább a nyugati világban – lebecsülték, megfeledkeztek róla, hogy aztán újra felfedezzék. Még ha sok minden feledésbe merült is ezekből, a hétköznapokban ma is gyakran nyúlunk gyulladás esetén egy csésze kamillateához, torokfájáskor mézhez, megfázáskor a C vitaminban gazdag citromhoz. Az úgynevezett szelíd gyógymódok közé tartozik a gyógynövények különféle formában történő használata – legyen szó teáról, krémről, kapszuláról, esszenciáról.

Fontos, hogy gyógynövények használata esetén ugyanúgy szükség lehet orvosi tanácsokra. Az akadémikus orvoslás alkalmazói között is egyre többen vannak, akik pácienseiknek elsőként nem a mesterségesen és mesterséges anyagokból előállított szereket, hanem valamilyen természetes (alternatív) gyógymódot ajánlanak, ha másként nem, hát a receptre írt gyógyszerek hatásának támogatására, esetleg a mellékhatások leküzdésére. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a gyógyszerek egy része a gyógynövényekből kivont hatóanyagokból készül; a gyógynövények nem rendelkeznek mellékhatással, hosszabb időn át is alkalmazhatók, így kiegészítő kezelésként is nagyszerűen megállják helyüket.

Fitoterápia – növények a gyógyításban

Az ember ősidők óta szoros kapcsolatban volt a természettel. A növény az ember számára eleinte egyedüli táplálékul, később pedig gyógyszeréül is szolgált. A mai modern ember kezdi felismerni, hogy nem a szintetikus gyógyszerekkel, kémiai hatóanyagokkal tudja megőrizni egészségét, képes elkerülni az ún. civilizációs betegségeket (infarktus, magas vérnyomás, érelmeszesedés, cukorbetegség). A jó egészséghez a növényeken át vezet az út. A zöld növények tartalmazzák a legtöbb biológiailag aktív anyagot (vitaminok, ásványi sók, mikró és ultra mikró elemek, pl. a szelén, amellyel meg lehet előzni a rákot). A biológiailag aktív növényi anyagok emelik a szervezet immun biológiai készültségét, javítják a fizikai és a szellemi teljesítő képességet. Élő példák erre azok az etnikai csoportok, amelyek soha sem ettek húst, és mindig növényi táplálékon éltek, mégis hosszú életkort éltek meg egészségben, jó kondícióban.

Mind a gyógyításban, mind a megelőzésben fontos szerepet játszanak a növények, gyógynövények. Klinikailag bizonyított tények, hogy egyes növényi táplálékokkal meg lehet előzni az érelmeszesedést, de másodlagosan a magas vérnyomást, az infarktust, valamint a rákot is. A rákbetegséget megelőző növények csoportjába tartozik a káposzta, a sárgarépa, a zeller, a karfiol, a cékla, a fokhagyma, a csicsóka, a vajborsó, a csipkebogyó, és a gyógynövények közül a tüdőfű. E növények, zöldségek alkalmazásához még tudni kell, hogy a betegség elkerüléséhez, de a gyógyuláshoz is alapfeltétel a pozitív gondolkodás kialakítása.

Egy kis teatörténet

Ki fedezte fel a teát? A válaszra több alternatívánk is van. Az egyik történet szerint ez Buddhához köthető, ugyanis miközben kertjében élvezte a természetet és meditált, egy tealevél hullott csészéjébe. A másik történet szerint, amikor Bodhidarma (indiai herceg az 500-as években) lemetszette szemhéjait, hogy ne aludjon el meditáció közben, a lehullott szemhéjaiból kipattantak az első tearügyek.

Más források szerint a teázás története úgy 5000 évvel ezelőtt kezdődött Kínában. A legenda szerint a teát egy véletlen folytán fedezte fel Chen Nung kínai császár, mikor a vadon növő teacserjékről a szél néhány levelet csészéjébe sodort. A csészében pedig forró víz volt, mivel a császár hite szerint az meghosszabbítja az életet. Azonban a tealevéllel ízesített főzet annyira megízlett az uralkodónak, hogy ettől kezdve csak ezt fogyasztotta, és így hamar híressé vált az ital.

Ezek persze csak legendák, most hagyatkozzunk kicsit a tényekre. Az európaiak közül a luzitánok (mai Portugália) voltak az elsők, akik Japánba tett látogatásukkor megízlelhették a teát (kb. 1560-ban). Nem sokkal később a kontinensen már megjelent az importált tea, ami ekkor főképp a franciák, és a hollandok között lett igen népszerű (Angliában kb. 1650-ben jelent meg).

Innentől kezdve meghódította az egész világot, és ma már számos formája és fajtája létezik. Felhasználási területük kizárólag fajtájuktól függ. Van, aki az íze miatt fogyasztja, míg van, aki rendkívüli gyógyító hatását használja ki. A gyógyteák jó ismerői szinte minden betegségre megtalálják a természetes gyógymódot.

Mi is a gyógytea ?

Általában a teakeverékek 4-7 féle gyógynövény drogját is tartalmazhatják. A különböző gyógynövények több eltérő hatású hatóanyagot is tartalmazhatnak ezért egy-egy gyógynövény többféle betegség kezelésére is alkalmas lehet.

Gyógyteák: Miből mennyit fogyasszunk?

A gyógyteák fogyasztását a teljes tünetmentességig, sőt utána még 1 hétig kúraszerűen ajánlatos folytatni. A gyógyteák többségét csak meghatározott mennyiségben és ideig szabad fogyasztani – éppen az erős hatásuk miatt – ez a termékek csomagolásán fel is van tüntetve. Ez azt jelenti, hogy szabályos időközönként szüneteltetni kell a kúrát. A tea fogyasztása csak akkor lesz eredményes, ha azt következetesen és kitartóan végzik megfelelő adagolás és táplálkozás mellett.

A gyógyteák általában két évig nem veszítenek hatóerejükből. Ekkor sem kell azonban kidobni megmaradt készletünket, a régebbi füvekből kellemes gyógynövényfürdőt készíthetünk.

Hogyan készüljön a gyógytea?

A gyógyteák elkészítésének és fogyasztásának is vannak szabályai, amelyek nélkül hiába várjuk segítségüket.

Attól függően, hogy a növény mely része alkalmas a felhasználásra, az elkészítés módja is különböző.

Általában forrázatot készítünk hatóanyagban gazdag illóolajos növényekből, pontosabban levelekből és virágzatból, amelyek elég puhák ehhez az eljáráshoz. Ezeket a részeket soha ne főzzük és ne forraljuk, mert akkor az értékes gyógyhatású anyag a gőzzel távozik. Ha viszont nem elég forró a víz, a szárazanyag nemes része nem oldódik ki. A forrázatot 3-8 perc után szűrjük le.

Főzet készülhet a keményebb, tömörebb részekből, gyökerekből, héjból, szárból, gumóból, termésből. A főzet lényege a forralás, a föld feletti részeket általában 5 percig, a gyökereket, kérgeket pedig 10-20 percig kell forralni. A leszűrt főzetet ajánlatos azonnal elfogyasztani.

Előfordul, hogy a növény hőérzékeny hatóanyagot tartalmaz, ilyen a csipkebogyó és a lenmag, ilyenkor áztatás szükséges. Ez langyos vízben történik szobahőmérsékleten, 8-10 órán át (pl. estétől reggelig), ezután leszűrjük, és a gyógytea azonnal (langyosítás után) fogyasztható.

A régi (1 évnél régebbi) gyógyfüvekből fürdőt készíthetünk.

Gyógytea praktikák

Ahhoz, hogy a gyógynövényeknek méginkább lehetőséget adjunk, hogy kifejthessék hatásukat, érdemes megfontolni a következő tanácsokat is:

• Lehetőség szerint ne használjunk fém- és műanyag eszközöket, ehelyett inkább üveg, kerámia és fa eszközket válasszunk.
• Egy csészényi (2 dl) gyógyteához kb. egy teáskanálnyi (szárított) gyógynövényt használjunk.
• Nagyon gyakran azért hatástalanok a gyógynövénykúrák, mert azt túlságosan rövid ideig folytatják. Alapelv, hogy a súlyos, idült betegségek gyógynövénykúráit 3 hónapig kell folytatni, azután rövidebb szünet után ismételt kúrákat kell kezdeni.
• Egy-egy kúrát mindig érdemes életmódbeli változtatásokkal egybekötni, hogy minél teljesebb és tartósabb eredményt érjünk el. Együtt, egymást kiegészítve érvényesül a természetes gyógymódok hatása, új szokások, a természetes életmód kialakításával együtt.
• Soha ne használjunk cukrot a gyógyteák édesítéséhez, mert csökkenti ill. módosítja azok hatását. Ha mindenképpen szeretnénk ízesíteni a teát, tegyünk bele egy kevés mézet vagy stevia-t.
• Soha ne igyuk forrón a gyógyteát, várjuk meg, míg kellemes hőmérsékletűre hűl.
• A tea készítéséhez jó minőségű vizet használjunk, forrázat készítésekor ne hagyjuk a vizet a forráspont elérése után magában forrni.
• Ha gyógyteázunk, lehetőség szerint szenteljük figyelmünket a teának, vagyis ne olvassunk, TV-zünk közben, és főleg ne siessünk. Ízlelgessük, lélegezzük be az illatát, kortyoljuk élvezettel. Ezzel még inkább segítünk szervezetünknek, hogy felvegye a tea gyógyító erejét. Hálával és tisztelettel tartozunk a természetnek ezért az ajándékért.

Honnan lehet felismerni, hogy valóban hatott?

A gyógynövények némelyike már az elfogyasztást követően kifejti hatását, az energiaszint növekszik, a légzés könnyebbé válik, és összességében véve észrevehetően jó hatást gyakorol a szervezetre. Néhány gyógynövény azonban nem érezteti ilyen gyorsan hatását, olykor kúraszerűen kell alkalmazni, hogy észrevehető eredményt érjünk el. A látványosság mértéke függ a problémától, illetve a gyógynövény alkalmazási módjától is.