A cím talán kissé szokatlan, mégis a „Minden összefügg mindennel” gondolatát elfogadva, a Tao filozófiájának megismerése sokat segíthet abban, hogy elengedjük magunkról a ránk rakódott felesleget.
Történelmi visszatekintés
Kína az egyik legősibb kultúra, kb. 6000-8000 éves múltra tekint vissza, és a mai napig létezik, sőt virágzik, ezért talán elfogadható számunkra, hogy rengeteg tapasztalatot és ismeretet szerzett ennyi idő alatt. A mai napig megtalálható filozófiájában a harmóniára törekvés. Ők úgy magyarázzák a világegyetem keletkezését, hogy két állapotra különítik azt. Először a „Mindenek előtti” állapotra, amikor a Föld és ég még nem öltött formát csak a mélységes és kifürkészhetetlen sötétség létezett. Ezt Wu-ji (vu csi)-nek nevezik, ami „Ürességet” vagy „Nemlét”-et jelent. Ezen a szinten a Tao határtalan, láthatatlan, minőség és név nélküli.
Ezt követően finom energiafuvallatok kiáramlása révén, kialakultak a tér és idő dimenziói és a „Wu-ji” átalakult „Tai-ji”-vá. Az égből és Földből felszabaduló energiák hozták létre a jint és a jangot, és ezek egyesített ereje révén jöttek létre az évszakok. A jang meleg áramlatából keletkezett a tűz, amely összesűrűsödve hozta létre a Napot. A jin hideg lehelete hívta életre a vizeket, és belőle született a Hold. A megmaradt energiából jöttek létre az égitestek és a csillagképek.
Összefoglalva, a világmindenség teremtési folyamata egy eredendően differenciálatlan egészből indult ki, és a jelenségek differenciálódásaként értelmezhető. A név nélküli minőség átváltozott, és a dolgok nevesítve lettek, így egyedi létezésre tettek szert. Elvált az ég a Földtől, és a vizek az égtől. Megjelent az ember, aki e között a két minőség között húzódik. Ebben a felfogásban már kirajzolódik az a gondolat, hogy az ember számára e két létminőség között, félúton a legharmonikusabb a létezés. A kínai filozófiai iskolák ennek a három szintnek az elemzésén alapulnak. Ezek közül a taoista iskola az, ami ezt a leginkább tökélyre fejlesztette: az ember testi és spirituális megvalósítását tűzve ki célul.
„Az út szülte az egyet,
az egy a kettőt,
a kettő a hármat,
a három valamennyi létezőt,
mind tartalmazza a hímet és a nőt,
s a láthatatlan lehelet egybeolvasztja ezeket.”
Tao te king, 42 (Weöres Sándor fordítása)
Maga a Tao
Tao kifejezés azt jelenti „Út” „Ösvény”. Út amelyet bejárunk. Ha képileg szeretnénk megjeleníteni, segíthet az alábbi hasonlat:
Egy ember halad az ösvényen, vállán egy bot, amely két végén egy-egy kosár van. A két kosár a jint és jangot, a kosarakat tartó rúd a Tai-ji-t szimbolizálja. Az ösvény pedig maga a Tao.
Tér és Idő
Ha a tér és idő viszonyát tekintjük, akkor felismerhetjük azt, hogy fizikális szinten az „épp most” állapotát éljük. Épp most vagyunk x idősek, épp most vagyunk férfiak vagy nők, épp most vagyunk soványak vagy kövérek stb. Ezek a lehetőségek minden pillanatban változnak, éppen lehetnének másképp is, de az utat mindig mi választjuk.
Ez a kis gondolati kitérő azért kívánkozott ide, mert akár a görög filozófusok, akár a taoista mesterek elmélkedéseiben az összekötő vezérfonal az Egy születésének gondolata, valamint az Egy és a Sok kapcsolata. Az Egy mint legfelsőbb valóság a közös jellemző, amely minden téridő szemlélettől mentes, így ezek ősprincípiumnak tekinthetők, mint minden jelenség aktív indítóoka és minden dolog legbensőbb lényege. A taoisták folyamatosan törekednek a közép elérésére, a folytonos harmóniára, ezért számukra a legoptimálisabb tér-idő, az a pillanat, amiben épp vannak. Hisznek a lélek halhatatlanságában, és ősidők óta kutatják az örök élet titkát, bár a testnek, mint anyagnak az elmúlása, számukra természetes.
Ha ezeket a gondolatokat mélyen értelmezzük, láthatjuk, hogy a tér és idő viszonylatában – többek között – akkor vagyunk helyes úton, illetve harmóniában, ha testünk a legoptimálisabb súlyú, magasságunkhoz képest. Akkor van a vállunkon a „jin-jang kosár” egyensúlyban, ha mind a két oldalán egyforma a súly. Ha súlyfeleslegünk van, akkor valamilyen okból kibillentünk, aminek az okát mélyen belül kell keresnünk.
Önismeret
Az első és leghatékonyabb módszer, ha valamilyen önismereti úton elindulunk. Ha félre tudjuk tenni a kifogásokat, az okok keresését, amivel bizonygatjuk, hogy miért ott tartunk ahol, miért van rajtunk súlyfelesleg, hogy miért nehéz a légzésünk stb. akkor már elindultunk a saját ösvényünkön.
Az egyik ilyen hatékony önismereti módszer a Tao és annak írásos dokumentuma a Tao te king tanulmányozása, valamint a Tai-ji mint mozgás, meditáció és filozófia megismerése.
Tao te king
Azaz az „Út és Erény Könyve” amelyben a taoizmus mestere, Lao-ce könnyen megjegyezhető formában összegezte a tao szerinti élet tanításait.
Lao-Ce, – annyit jelent „öreg mester” – a Csau-dinasztia idején élt. Személyét legendák övezik, bár az valószínű, hogy ismerhette Konfuciuszt. A császári udvarban élt, amit elhagyott a korrupció miatt, és Nyugatra vándorolt. Mikor a tartomány határához ért, egy őrrel találkozott, aki könyörgött, hogy adjon neki valami írásos dokumentumot. Így hát Lao-ce tollba mondta neki a Tao te kinget. Ez, egyfajta elképzelés a Tao te king keletkezéséről, de bizonyosan nem állíthatjuk, hogy így történt. Annyi azonban biztos, hogy ez a mű a Biblia után, a világ legtöbb nyelvére lefordított könyve.
A könyvben 81 szakasz található, igen tömör, állításokat teljesen mellőző, inkább gondolatébresztő írás, ami arra készteti az olvasót, hogy vegyen tudomást valós személyiségéről, megtalálva a kapcsolódást a természettel és azok működési mechanizmusába helyezze be magát, mint szerves egységet.
„Nincs lágyabb, mint a víz,
mégis a köveket kivájja:
nincs különb nála.
A gyenge legyőzi az erőset,
a lágy a keményet:
az ég alatt mindenki tudja,
még sincs, aki valóban felfogja.”
Tao te king, 78 (Weöres Sándor fordítása)
Az egész mű az elfogadás, nyugalom, elengedés, béke, nem beavatkozás, harmónia megértését, elfogadását példázza. A harcot alapvetően ellenezte, és úgy vélte, hogy a súlyos konfliktusokat követően elkerülhetetlen természeti csapások következnek be.
Ezek a gondolatok mind arra hívják fel a figyelmünket, hogy a legtöbbet akkor teszünk magunkért, ha felhagyunk a saját küzdelmeinkkel.
A Taoizmus és a fogyókúra
Ilyen harc akár a kilókkal folytatott küzdelem is. Miért veszünk több táplálékot magunkhoz, mint amire szükségünk van, miért nem szakítunk egy kis időt arra, hogy magunkkal törődve akár nagy sétákat tegyünk a természetbe, vagy rendszeresen mozogni kezdjünk? Mert nem fogadjuk el azt, hogy nincs szükség a rohanásra, a küzdelemre, a napi harcra. Ezek mind kibillentenek a középből, ezért valahogy pótolnunk kell a kontrol nélkül elégetett energiát. Hogy lehet ez? Többek között, kontrol nélküli evéssel. Nyugalommal, aggodalom nélkül legalább olyan messze jutnánk, ha nem messzebb, mert több energia maradna a feladatok elvégzéséhez. Ha megengedjük magunknak, hogy minden nap egy órát arra fordítsunk, hogy energiával feltöltődjünk, hogy a gondolatainkat kicsit elengedjük, hogy az energia mozgatásával elégessük a felesleges zsír-készleteinket, be fogjuk látni, hogy sokkal több munkát el tudunk végezni, sokkal nagyobb rend lesz a fejünkben, és egy sokkal csinosabb személy fog visszanézni ránk a tükörből. Ehhez az egyik legjobb módszer a Tai-ji.
Tai-ji
Maga a jin és jang, maga a kettősség. Kilégzés-belégzés, jó-rossz, sötét-világos, komédia-tragédia, kövérség-soványság stb. Mind a kettősség miatt megjelent ellentétpárok. A Tai-ji segít, hogy az ellentétek közeledjenek egymáshoz, hogy a legoptimálisabb helyzet alakuljon ki, mivel a legkisebb szélsőségben leélt élet, a legkiegyensúlyozottabb, így a legboldogabb.
A tai-ji az egyik legnépszerűbb és a világon leggyorsabban terjedő mozgásrendszer, szabadidősport, amelyet életkortól és egészségi állapottól függetlenül bárki gyakorolhat. A tai-ji jótékony hatással van a fizikai és mentális egészség helyreállítására, hatékony személyiségfejlesztő módszer, ugyanakkor hasznos önvédelmi rendszer is.
Kulcsszavai: egyensúly, nyugalom, ellazulás, összhang, egység, lágy, természetes ritmusú mozgás.
A Tai-ji gyakorlásán keresztül nagyon közel tudunk kerülni önmagunk középpontjához, ekkor a jin és jang szinte majdnem egyensúlyba kerül.
A Tai-ji filozófiája a Ji-King (i-csing) más néven, Változások könyvében van megírva. A könyv megtanít a lélek hajlékonyságára, amit a testben a Tai-ji, mint mozgás valósít meg. Elmélyült tanulmányozása együtt a mozgás tanulásával, képes teljesen más dimenziókat megnyitni.
Testgyakorlásként ritmikus, szabályozott mozdulatokat és pontosan előírt testhelyzeteket tartalmazó mozgásművészet, mely ellazítja a testet, javítja a koordinációt, fejleszti az erőt és a mozgékonyságot, a szabályozott légzésnek köszönhetően javítja az életerő (Qi) áramlását.
Segíti a bennünk lévő kettősség feloldását azáltal, hogy a különböző gyakorlatokkal, tudatosítja a test helyzetét és irányait.
Ez a cikk remélhetően gondolatébresztő, amit ha tett követ, egész biztos csak nyereségként könyvelhetünk el magunk számára.
A Tai-ji lassú harmonikus mozgásművészete, a meditációk légzésterápiás gyakorlatai a testgyógyító massage és a családállítás lélekgyógyító folyamatai, mind azt a célt szolgálják, hogy az európai ember ki tudjon kapcsolni a hétköznapi rohanásból, energiával töltődjön fel, és hogy válaszokat kapjon olyan kérdésekre, amelyek nap, mint nap foglalkoztatják.
Ezek az alternatív gyógymódok a hagyományos orvoslás mellett kiegészítő támogató terápiák, így nagymértékben hozzájárulnak a betegségekből való minél gyorsabb felépüléshez, a tünetek gyorsabb enyhüléséhez, rehabilitációhoz és az egészség megőrzéséhez.
„Medicus curat natura sanat” – „Az orvos kezel a természet gyógyít” – Mi a természet munkáját könnyítjük meg.
www.felkelonaphaza.com – A Stúdióról”>Tai-ji és Qigong Stúdió »
A könyvespolcra ajánljuk
TAOISTA JI KING
JI-MING, LIU
A Ji King-nek, a híres Változások Könyve számos értelmezése született az évezredek alatt, sőt különböző iskolák is alakultak az egyes rendszerek tanítására, továbbadására. A most megjelenő mű egy taoista beavatott kommentárja 1796-ból, amely a Ji King taoista megközelítését a Teljes Valóság Iskolájának szemszögéből tárja az Olvasó elé. A könyv kiváló kiegészítője a korábban napvilágot látott Wilhelm-féle változatnak.
A művet 1796-ban egy Liu Ji-Ming nevű taoista beavatott írta, aki ugyanolyan járatos volt a taoista alkímiában, mint a buddhizmusban és a konfucianizmusban. Céljának tekintette, hogy megmutassa, hogyan lehet a Ji King-et olyan kézikönyvként használni, amely útmutatást nyújt valódi önmagunk megismeréséhez úgy, hogy közben az ember a szokásos világi életét éli. A magyar fordítás Drasny József Ji King-kutató, a Ji-Gömb szerzőjének munkája, míg a lektorálást dr. Pressing Lajos, a Wilhelm-féle Ji King fordítója végezte.
JI-MING, LIU: TAOISTA JI KING »
Tao Te King
Könyv+Cd
Lao-Ce
A taoizmus alapművéről, a keleti filozófia irodalom egyik gyöngyszeméről még azt sem tudjuk biztosan, hogy a szerzője, Lao-ce valóságos személy-e. Ez a titokzatosság lebegi körül az egész művet: ha megérteni akarjuk, nem jutunk közelebb a lényeghez, ám ha csak átadjuk magunkat a csodás szövegnek, talán igen.
Lao-Ce: Tao Te King (Könyv+Cd) »
TAO TE KING – AZ ÚT ÉS AZ ERÉNY KÖNYVE
LAO-CE
A Tao Te King, a kínai filozófia egyik legismertebb, legnagyobb hatású műve. A kötet új, költői igényű fordítását azoknak is ajánljuk, akik a korábbi magyar változatokkal már találkoztak, mivel a rejtélyes, különböző olvasatokat megengedő mű minden új fordítása egyben új értelmezést is jelent- új oldalról, új nézőpontból mutatva be azt. A könyv ezen túlmenően is figyelemre méltó újdonsággal szolgál: függelékében magyarul is hozzáférhetővé teszi a közelmúlt nagy fontosságú régészeti leletét, a Kuotienben talált 2300 éves „Ős-Tao te king”-et, mely a mű eddig ismert legelső, legkorábbi változata.
Legutóbbi hozzászólások